Egy rendszer születése
250-300 évvel ezelőtt élt egy buddhista apácanő, akit Ng Mui-nak hívtak.
Azt mondják, Shaolin tanítvány volt és a [Weng Chun Bak Hok Pai] kung fu
stílus mestere, avagy a Fujian Tartomány Weng Chun környékének [Fehér Daru]
kung fu stílusáé. Politikai problémák miatt Ng Mui-t, együtt pár más Shaolin
taggal levadászta a hatalmon levő Qing Dinasztia. Elmenekültek Fujianból és
szétszéledtek Dél-Kína különböző részeibe. Ng a Yunan és Szechuan
Tartományok határához menekült, és a Tai Leung Hegyen [Bak Hok Koon]-ban,
vagyis a [Fehér Daru Templom]-ban telepedett le.
Ng Mui nagy tehetségű kung fu rajongó volt. Folyamatosan azt kereste, hogyan
fejleszthetné tovább azt, aminek már mesterévé vált, holott már egyike volt
illusztráció: Ng Mui és Yim Wing Tsuna legnagyobb szakértőknek. Azon a
területen, ahol menedéket talált, megismert pár helyi harcművészeti
technikát, melyek meglehetősen eltérőek, újszerűek és hasznosak voltak.
Eddigi tanulmányait megreformálta ezekkel a technikákkal és létrehozott egy
új stílust. Ng később minden tudását átadta egy fiatal szűznek,
Yim Wing Tsun-nak, egy kiváló és általa nagyon kedvelt tanítványának.
Yim hozzáment Leung Bok Chau-hoz, egy guangdoni sókereskedőhöz. Yim átadta a
tudást Leung-nak és onnantól a férj és feleség páros arra szentelte magát,
hogy tovább finomítsa a művészetet. Leung később átadta tudását Leung Lan
Kwai-nak, a gyógynövénnyel gyógyító orvos-tudósnak. Úgy alakult, hogy az
újonnan létrehozott technikák stílusának nem volt még neve, mikor Ng Mui
továbbadta Yim-nek és Yim a férjének.
Ekkor, mikor Leung Bok Chau továbbadta
a tudást Leung Lan Kwai-nak, úgy döntött, hogy Wing Tsun Kuen-nek (Wing Tsun
Öklének) nevezi el, a felesége erőfeszítéseinek megbecsüléseként.
Ököl és rúd
Leung Lan Kwai nagyon megválasztotta diákjait és az élete során összesen két
tanítvánnyal foglalkozott. Az egyikük csak pár ököltechnikát sajátított el
tőle, még a másikuk, akit Wong Wah Bo-nak neveztek minden tudását átvette.
Wong színész volt egy opera társulatban. Azokban az időkben az opera
társulatok a folyó mentén vándoroltak egyik helyről a másikra, hogy előadják
számukat, szimbolikus képként pirosra festve előadóművészeiket, munkásaikat
és holmijukat. Ezért az opera társulatokat általában úgy ismerték,
[a Piros Társaság ] követői. A Piros Társaság követőinek több tagja jártas
volt valamilyen harcművészetben, mely szükséges tudás volt színpadi
előadásukban. Ugyanabban a piros társaság ban, melyben Wong dolgozott volt
egy tengerész, akit Leung Yee Tai-nak hívtak. Idővel Wong rájött, hogy Leung
mestere volt a hosszú rúddal való harcnak. A technika, melyet Leung használt
a híres [hat-és-fél pontos hosszú rúd] technikák volt. Leung ezt a buddhista
szerzetestől, Chi Sin-től tanulta, aki shaolin társa volt Ng Mui-nak és
ahogy Ng, ő is bújkált, megpróbálva elkerülni a Qing kormány általi elfogást.
Hosszú rúd technika Leung Ting Nagymester bemutatásábanChi Sin egyszer
szakácsnak adta ki magát a Piros Társaságban és megmutatta a rúd technikáit
Leung Yee Tai-nak. Wong és Leung kölcsönösen elismerte a másik tudását és
elhatározták, hogy kicserélik és összemérik tanulmányaikat.
Együtt kifinomították és megváltoztatták a hosszú rúd technikákat és beillesztették
a Wing Tsun Rendszerbe. Így történt, hogy a [hat és fél pontos Hosszú Rúd
technikák] megtalálták utukat a Wing Tsun-ba és Leung Yee Tai is Wing Tsun
Kuen tudó lett.
Fatshan harcosai
Idősebb korában Leung Yee Tai továbbadta a művészetet Leung Jan-nak, egy
fatshani gyógynövény-tudósnak. Fatshan, ami több forgalmas útvonal
találkozásánál fekszik, közel a Pearl Folyóhoz, egy sűrűn lakott város,
mozgalmas kereskedelmi központ Guangdong Tartományban. Leung Jan gyógynövény
orvosként nőtt fel egy jómódú családban, jól nevelt és udvarias úriember.
Gyógyszertára volt és Fatshan lakosságának árult gyógyászati szolgáltatásokat.
Nagyon mély tudással rendelkezett a szakmájában, az üzlete jól ment, hiszen
kedvelt volt a páciensei körében. Szabadidejében irodalmat tanulmányozott és
meglepően sok harcművészetet is. Számos különböző technikát tanult meg, de
messze volt attól, hogy megteljen. Hiábavalóan kereste az ideális rendszert
folyamatosan és az ideális oktatót, egészen addig, még nem találkozott Leung
Yee Tai-al és a Wing Tsun rendszerével. Leung Jan-t annyira elcsábította a
kung fu páratlan stílusa, hogy arra tette fel az életét, hogy mesterré váljon
és finomítsa tudását. Hamarosan kiemelkedő lett a megszerzett ismereteivel.
Sok kung fu harcos hallotta a nevét és eljött, hogy kihívja őt. Leung mindet
legyőzte. Végül megszerezte a [Wing Tsun Kung Fu Királya] címet.
Következésképp, Leung Jan és Wing Tsun híressé vált Fatshanban.
Leung nem akarta hivatásként oktatni a Wing Tsun kung fut, de a saját
érdeklődése a művészet iránt arra ösztönözte, hogy fogadjon pár tanítványt,
közöttük a két fiát, Leung Bik-et és Leung Tsun-t. A legkiemelkedőbb
tanítványa azonban Chan Wah Shun volt. Chan egy pénzváltó bódét üzemeltetett
és a szomszédságban mindenki úgy hívta: Chan, a pénzváltó. Chan elég kevés
képzést kapott, de a természet ajándékaként kitartó és elszánt volt. Piaci
ember volt, ezért közeli kapcsolatban állt a társadalom alsó rétegével, ahol
a harc általános módja volt a viták rendezésének. Chan-nek ezért sok
lehetősége volt tanulmányait a gyakorlatban alkalmazni. Gyorsan haladt előre
és végül mestere örökébe lépett, mint a Wing Tsun stílus vezetője az akkori
időkben. Nemsokára a hírneve messzire szállt és elérte a Qing kormányzat
legfelsőbbjeinek füleit. A hivatal meghívta Chan-t, hogy foglalja el helyét
a kormányban a Nyolc Zászló - ahogy a Qing hadsereget hívták - vezető
instruktoraként. Chan azonban rövid ideig maradt a pozícióban és visszatért
Fatshanba, hogy kövesse saját kung fu érdeklődését. Ugyanúgy, ahogy Leung
Jan, Chan is a szabadidejében foglalkozott kung fu oktatással és nem
hivatásszerűen.
Kung fu oktatásának 36. évében Chan 16 tanítvánnyal foglalkozott, beleértve
a fiát, Chan Yu Min-t is, aki később a [Hét Tartomány Rúd Királya] címet
szerezte meg. Chan másik kiemelkedő tanítványa Ng Chung So volt, aki minden
tudását megszerezte tőle és valójában a mester tanítói karrierjének késői
évében asszisztense volt.
Chan 70 éves korában fogadta az utolsó és legfiatalabb tanítványát.
A fiatal fiút csak 13 éves volt, mikor buzgó csodálója lett Channak és a
Wing Tsunnak. Chan 3 évig tanította a fiút és mikor az 16 éves volt,
elváltak útjaik. Ugyanebben az évben a fiút a szülei Hong Kongba küldték
tanulni.
Amikor Chan elfogadta ezt a fiatal fiút, mint tanítványát, nem is
álmodhatott róla, hogy a Wing Tsun legyőzhetetlen mestere válik belőle.
A neve, mely nagyobb volt, mint bárkié előtte, a harcművészetek körében
mindenki számára ismerté vált. Hírnevét nehéz munkával szerte meg
szorgalmával és kitartásával. Nem volt ő más, mint a Nagymester Yip Man.
Mesterek mestere
Yip Man, a Wing Tsun kung fu Nagymestere a nyolcadik az örökösök egyenes
vonalában. Gazdag családban nőtt fel, mely hatalmas farmmal rendelkezett és
több fatshani tulajdonnal. Azt gondolhatnák róla, hogy elkényeztetett
gyerek, egy gondoskodó élettel, aki nem bocsátkozik fizikai munkába.
Ehelyett, meglepetésként, különös érdeklődést mutatott a harc művészete
iránt. Fiatal korában, 13 évesen kezdett Wing Tsunt tanulni és Chan Wah Shun
mester alatt három évig gyakorolta tudását. Chan halálakor Yip Man Hong
Kongba ment iskolába. Ott megszerezte második képzettségét egy híres
katolikus iskolában, a Hong Kong St. Stephen Kollégiumban. Ahogy a végzet
hozta, Yip összefutott Leung Bikkel Hong Kongban. Leung Bik Leung Jan
idősebb fia volt és kung fu testvére Chan Wah Shun-nak, Yip mesterének.
Leung úgy találta, hogy Yip birtokolja a szükséges kvalitásokat,
temperamentumot és attitűdöt, és őszintén felajánlotta, hogy Yip tanítója
lesz és elmondta, hogy az apjától, Leung Jan-tól tanult. Yip évekig követte
Leung Bik-et és megtanulta a Wing Tsun kung fu minden titkát. Mégis, Yip nem
volt megelégedve az eddigi szerzeményével. 24 éves korában visszatért
Fatshan-ba. Sok időt töltött ott gyakorlással kung fu testvérével,
Ng Chung So-val, valamint Ng tanítványaival, és a legmagasabb fokig
finomította szakértelmét. Sok történet és anekdota kering Yip Man fatshani
tetteiről. Azt mondják, egyszer egy villanás alatt kilökte a tárat egy
gonosz katona rá irányított pisztolyából; hogy egy söprő rúgással eltört
egy karnyi vastag keresztfákkal ellátott tolóajtót; hogy számos párbajban
vett részt és minden esetben legyőzte az ellenfelét kevesebb, mint semmi idő
alatt, stb...
Páratlan fatshani hírneve ellenére Yip Man senkinek sem tanította meg
tudását, még a saját fiának sem. A második világháború alatt, amikor Kína
nagy területe japán katonai ellenőrzés alatt volt, tönkretették családja
gazdag farmját és az élet számára nehézzé vált. Később a japánok megjelentek
Fatshanban és Yip neve hamarosan eljutott a japán parancsnok fülébe, aki
meghívta, hogy foglalja el az instruktori posztot a japán katonák számára.
A saját országa iránt érzett hazafias érzelmektől indíttatva és a megszállók
iránt érzett gyűlölete miatt visszautasította a meghívást. A háború után Yip
letelepedett családjával Hong Kongban. Büszkesége és szokatlan
temperamentuma miatt, melyhez a tény is csatlakozott, hogy gazdag családból
származott, nehéz volt számára egy elfogadható állást találni, és hamarosan
a családja szegénységben élt.
1949-ben, egy közeli barát közbenjárásának köszönhetően meghívást kapott,
hogy tartson kung fu órákat a Hong Kongi Éttermi Dolgozók Egyesülete
tagjainak. Először az Egyesület tagjai nem fordítottak nagy figyelmet Yip
Man-re, és nem is adtak nagy tiszteletet annak, amit tanított, mivel a Wing
Tsun kung fu, szemben más kung fu stílusok [hosszú hídjai és széles állásai]
-val nem volt túl magával ragadó első nézésre. Yip Man, ahogy a saját
mestere, nem kívánt dicsekedni tudásával, a nyilvános közszereplések
elkerüléséről nem isYip Man Nagymester és tanítványai egy csoportja
beszélve. Ezért is igaz, hogy a Wing Tsun nem volt túl ismert akkortájt. Az
Egyesületben eltöltött két év instruktori munkaszolgálat után, ahol csak pár
tanítványa volt, megalapította a saját gimnáziumát és elkezdett más
tanítványokat fogadni, mint az éttermi dolgozók. Több korai tanítványa, aki
követte a következő két évben, segített neki a gimnázium vezetésében. Így
történt, hogy a Wing Tsun kung fu felhívta a kung fu rajongók figyelmét.
Később, amikor több és több tanítvány jött hozzá, el kellett költöztetnie a
gimnáziumot egy nagyobb helyre. Yip Man hírneve és a gyakorlati Wing Tsun
kung fuja messzire szállt, és egyre növekvő számú követő csodálatát vívta
ki, különösen a Hong Kong rendőrségéét.
Fő erőfeszítésként a Wing Tsun meghirdetésében 1967-ben - a
tanítványai segítségével - megalapította a Hong Kong Ving Tsun Atlétikai
Szövetséget, több osztályt nyitott és a Wing Tsun számára egy sokkal nagyobb
megjelenést szerzett. 1970 májusában, amikor az egyesületének osztályai
formailag létrejöttek, elhatározta, hogy visszavonul a tanításból és egy
csöndes életet fog élvezni, átadva a gimnázium tanítási ügyeket kedvenc
tanítványának, Leung Ting-nek.
Yip Man NagymesterVisszavonultságában gyakran látták teázni egyedül számos
tea házban, reggel, délután és még este is, vagy látták nevetni és
viccelődni a tanítványaival, mindig elfeledve, hogy a mesterük volt. [Miért
lélegezni? Fontos pozícióban vagy, ha az emberek megbecsülnek téged.] Ez
volt a filozófiája.
1970 és 1971 között Bruce Lee, Yip Man egyik tanítványa híres kung fu film
Yip Man Nagymester és Bruce Lee Chi Sau (Tapadós Kezek) gyakorlása
közbenszupersztár lett. Bár Lee-t a
Jee-Kune-Do-járól jegyezték meg, sokak
számára ismert, hogy Yip Man tanítványa volt egy bizonyos ideig. A másik
oldal, hogy Yip sohasem érzett büszkeséget, hogy eme szupersztár a
tanítványa volt.
Bármikor, amikor azt kérték tőle, hogy beszéljen
Bruce Lee-ról, csak egy mosollyal válaszolt. Ritkán cáfolta meg az emberek
igazságtalan megjegyzéseit és téves elképzeléseit a Wing Tsun teóriákról. Az
igazság az igazság és Yip Man, Yip Man volt.
Nem okoz változást a Wing Tsunban, hogy beszél-e Bruce Lee-ról, avagy sem.
1972 december 2-án Yip Man, a Nagymester eltávozott, maga mögött hagyva egy
nagyszerű stílust és egy örökké tartó küldetést, melyet a tanítványai
visznek tovább.
(Forrás: www.wingtsun.hu)